Penészmentes

A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig 75% feletti a páratartalom

Mi az a penész? A penész egy olyan gomba, ami mindenütt jelen van, ha akarjuk, ha nem. Apró penész spórák repülnek a levegőben mindenfelé. Ám a penészesedés nem indul el mindaddig, amíg a penész nem talál megfelelő “táptalajra”. A penészfoltok ott jelentkeznek először, ahol hosszabb időn át magas a páratartalom, ami az egyik elengedhetetlen feltétele a penészfolt kialakulásának.

A száraz, kellően szellőzött és megfelelő hőmérsékletű felületen a penészedés nem indul el. Ha már bekövetkezett a baj, akkor e feltételek biztosításával megszüntethető a penész terjedése. Ha a penészesedés okait nem szüntetjük meg, akkor a tünetek kezelése csupán átmeneti eredménnyel szolgál. A kezelőszer hatóanyagának lebomlása után a penészképződés újra előjön. Penész keletkezhet olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hidegebb felületeken lecsapódik.

Ez olyan helyeken történik, ahol az ún. harmatponti hőmérséklet uralkodik. A harmatpont az a hőmérsékleti érték, amelyben az adott mennyiségű légpára gőznyomása éppen 100 százalékos relatív páratartalmat jelent, más szóval a levegő párával telített. A pára minden harmatpont alatti felületre lecsapódik. A nedvesség jelenléte a gombásodás szükséges feltétele, mivel a gombák tápanyagot csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni.

A levegőben mindig találhatók olyan szaporodásra képes penészgomba elemek, amelyek számára az adott hőmérséklet- és fényviszonyok megfelelőek. A gombásodás/penészesedés kialakulásához idő kell, kísérletek szerint öt egymásra következő nap. Az egyetlen védekezési lehetőség: megakadályozni a folyékony nedvesség jelenlétét a felületen és a kapillárisokban.

Mit tehetünk a penész ellen? Hogy érjük el a tökéletes penészmentes felületet?

Ha kordában tartjuk a páratartalmat, akkor ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tesszük a penész kialakulását. Fontos tehát a gyakori szellőztetés, hogy a lakásban felgyülemlett pára kiszellőzhessen. A páratartalom és a hőmérséklet pontos értékéből lehet meghatározni a harmatpontot, melyen a páratartalom már képes kicsapódni és így megkezdődik a penészesedés kialakulása.

Azonban lássuk, hogy mit lehet tenni, ha már baj van. Általában az első gondolat a penészirtás, ami sajnos csak tüneti kezelés, a problémát nem oldja meg, ráadásul a vegyi anyagokat tartalmazó penészirtó szerek további egészségügyi problémákat vethetnek fel. Hiszen ezeknek a szereknek egyik káros mellékhatása, hogy a bennük levő vegyi hatóanyag gőzei a légtérbe is belekerülnek oda, ahol mi is élünk, lélegzünk… Másik hátránya ezeknek a szereknek, hogy a hatóanyaguk elpárolgása után már nem biztosítanak védelmet. És amíg a penészesedés kialakulásának feltételeit nem szüntetjük meg addig a probléma újra és újra felmerül.

A szellőztetés fürdőszobák, konyhák esetében indokolt, hiszen az időszakosan jelentkező irdatlan páramennyiség túl nagy teher lehet az adott helyiségnek. Nagy baj, ha az áthidalók, koszorúk nincsenek kívülről megfelelően hőszigetelve, mert ekkor utólagos (külső!) hőszigetelést kell készíteni. Ilyenkor érdemes meggondolni a teljes épület utólagos hőszigetelését is, ami a fűtési költségekben később jelentős megtakarítást eredményez.

Mit lehet azonban tenni, ha az épület utólagos külső hőszigetelése nem kivitelezhető, akár építészeti okok (Pl. műemlék jellegű épületeknél), akár a tulajdonos anyagi lehetőségei miatt. Mit tehetünk akkor, ha épületünkön van ugyan külső hőszigetelés, de az nem valósítja meg a kívánt hatást? Vajon létezik-e olyan megoldás, amely valóban megoldja a problémát, ami egyszerűen megvalósítható és nem jelent túlzott anyagi megterhelést az ingatlantulajdonosok, üzemeltetők számára?

A válasz: Igen! Ez a technológia létezik, és most már mindenki számára elérhető közelségbe került.

Egy kipróbált penészmentes megoldás

Létezik egy penészmentesítő bevonat, egy festékszerű anyag, amely képes arra, hogy a belső falfelületeken a hőt egyenletesen eloszlassa, ezáltal jelentősen csökkenti a hőhidak kialakulásának és a páralecsapódás kockázatának valószínűségét.

Ugyanez a bevonat a membránszerkezetének köszönhetően képes hozzájárulni a fal száradásához, így növelve a fal hőszigetelő képességét. A penészmentesítő bevonat képes továbbá a belső légtér páratartalmát szabályozni, a túlzottan párás levegőből a membránszerkezet felveszi a párát és mindaddig magában tartja, míg a levegő páratartalma le nem csökken és ekkor ismét elpárologtatja a szerkezetében tárolt nedvességet.

Így a penészmentesítő bevonat képes az optimálisnak tartott 55% körüli értéken tartani a helyiség páratartalmát. Létezik tehát egy viszonylag megoldás a probléma megelőzésére, ami jóval kevesebb bosszúságot és kiadást jelent, mint az utólagos problémakezelés.

*Fontos: a Protektor festék nem vegyi úton hat, hanem a penészképződés valószínűségét azáltal csökkenti, hogy csökkenti a páralecsalódás előfordulását, csökkenti a felületi hőmérséklet különbségeket. Azaz fizikai úton csökkenti a penészesedés előfordulásának gyakoriságát. A festék önmagában nem rendelkezik penészölő képességgel, a tökéletesen penészmentesített felületen viszont tartós penészmentességet tud elérni. Amennyiben a penészgomba spóra – amit szabad szemmel nem mindig látunk – a festék alatt megmarad, abban az esetben a penészesedés gyorsan előjöhet. Ezért a  minél jobb hatás elérése végett az összes felületet, ahol Protektor festéket alkalmazunk penészmentesíteni kell több napig. Ajánlott a láthatóan penészes felületek mellett a kritikus felületeket is penészmentesíteni: mechanikai és geometriai hőhidak, ablakok és ajtók környéke, légmozgás előtt eldugott helyek, hőhidas felületek, nagyobb páraterhelésnek kitett felületek. A maximális hatás elérése végett a teljes felületet ajánlott penészmentesíteni, majd kifesteni. Ebben az esetben a penészesdés újbóli előfordulási kockázata nagymértékben lecsökken, de különösen extrém esetekben előfordulhat, hogy kiújul. (Eddig az estek  kb. 0,1-0,2 % -ban fordult elő.)