Pára és hő – ez az a két jelentős tényező, amelyek mind a nyári, mind pedig a téli hővédelemben szerepet játszanak. Mindkettő nagyon komplex módon kapcsolódik egymáshoz. Ezt a tényt a szigetelőanyagok piaci elterjedése során, éveken keresztül figyelmen kívül hagyták. Kevéssé ismert tény, hogy hőérzetünket a valódi hőmérsékleten túl a levegő páratartalma is befolyásolja. Ugyanazt a hőfokot szárazabb levegőben melegebbnek, nyirkosabb levegőben hűvösebbnek érezzük. Hőérzetünk szempontjából is fontos tehát, hogy gondoskodjunk a lakótérben – kipárolgás, kilélegzés, főzés, mosás során – keletkező vízgőz eltávolításáról. A túl száraz levegő ugyanakkor légutainkat irritálja, légzőszervi megbetegedésekhez vezethet.
Olyan falszerkezetre van tehát szükség, amely képes optimálisan szabályozni a lakás nedvességháztartását: képes magába szívni a fölös vízgőzt és ezt akkor leadni, amikor a belső levegő túl szárazzá válik. fafesték fafestékek
A jövőben a szigetelőanyagoknak azonban speciális elvárásokkal kell szembenézniük. Szakemberek adatai szerint a mai napig nem léteznek utólagosan igazolható tudományos vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy a homlokzati szigetelőanyagoknak milyen a fűtési energia megtakarításra gyakorolt egyértelmű hatásuk. Logikus, hogy felmerül a kérdés: hőszigetelés, de hogyan?
Mindazonáltal bizonyos esetekben a hőszigetelő anyagok alkalmazása indokolt lehet. Nem szabad őket azonban átgondolatlanul mindenhol használni, ugyanis gyakran okoznak olyan mellékhatásokat, melyek sem gazdaságilag sem pedig egészségügyileg nem elfogadhatóak. Képzeljünk el egy hűvös őszi napot, amikor az utcán sétálva egyszer csak elkezd zuhogni az eső. Elővesszük a nejlon esőköpenyünket, magunkra húzzuk, s egy idő után úgy érezzük, hogy szaunában vagyunk, mivel a köpeny belseje bepárásodott. Ezt élhetjük át akkor is, ha olyan falszerkezetet választunk, amely ugyanilyen hermetikus nejlonba zárja a házat. A hőszigetelés során sok mindenre figyelni kell.
A különböző hőmérsékletű levegő, különböző mennyiségű vízgőzt képes felvenni. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebbet. A lehűlt levegőben, illetve az ezzel érintkező felületen a fölös vízgőz kiválik, folyékony halmazállapotú pára képződik. Ezért csapódik ki a testünkből kiáramló izzadság a hideg levegővel érintkező köpenyen, ezért képződik harmat hűvös hajnalokon a talaj közeli növények levelein, de ezért csapódik le a lakótérben keletkező fölösleges vízgőz is a hűvösebb határoló falak felületén – főleg a sarkokban.
Ha a lecsapódott pára nem tud eltávozni, akkor a vizes falfelületen penész képződhet. Nem szabad tehát – például egy nem megfelelően kiválasztott hőszigeteléssel – a nejlon esőköpenyhez hasonló dunsztba zárni a falazattal a házat.
A páraháztartás szabályozását nagyon jól szemléltetik azok a kis agyaggömbök, amelyeket barkácsáruházakban lehet kapni, s amelyeket a virágföldhöz keverve lehetővé válik, hogy csak ritkábban kelljen locsolnunk. Ennek oka, hogy a kerámiagömbök locsoláskor magukba szívják a földbe kerülő “fölös” nedvességet és azt a virágföld kiszáradásakor leadják. A belső levegő állandó, kiegyensúlyozott nedvességtartalma, az ebből adódó kellemes lakóklíma és penészmentes fal a diffúzióképes, azaz a páraáteresztő falnak köszönhető.
Az égetett kerámia “lélegző képességére” kínál jó példát a reklámokban is szereplő illatkerámia. A kerámia edénykét illatos anyaggal töltik fel, amelynek “illatpárája” az égetett agyag kapillárisain keresztül – “automatikus adagolással” – átjut az edény falán és biztosítja a helyiségben a levegő kellemes frissességét.
Az évek óta kritika nélkül végrehajtott hőszigetelés a házainkon mára már káros következményeket mutat: penészesedés, algák és más kellemetlen változások az egészséges lakóklímában és az építmények állagában. A matematikai számításokkal meghatározott elméleti energia megtakarítások vagy elmaradnak vagy nem állnak arányban a gazdasági ráfordítással.